Aki Pastor Maldonado győzelmére fogadott péntek előtt, garantáltan nagyon meggazdagodott a hétvégén. Edzést nyert (igaz, Hamilton kizárásával), ezt követően pedig a nagydíjat is behúzta a venezuelai. Maldonado győzelmére szombaton délelőtt még 300:1 arányban lehetett fogadni.

Nem mondható az, hogy a nagy meglepetések versenye volt, ha csak a hétvége eseményeit nézzük. Aki domináns volt szombaton, az maradt vasárnapra is. Sokkal inkább arról szólt a hétvége, hogy ki értette meg a legjobban pénteken és szombaton délelőtt a Pirelli gumik működését a spanyol pályán. Ne felejtsük, Alonso pénteken szabadedzést nyert, Maldonado végig erős volt, és a Lotusokra is mindenki felfigyelt már pénteken.

A meglepetés-részt viszont a versenyzők rajtszáma alapján nagyon könnyen meg lehet állapítani, hiszen ezek a tavalyi VB-ererdményeket tükrözik. A sorrend ez volt: 18-5-9-10-14-1-8-4-3-12. A 18-as azt jelenti, hogy a tavalyi kilencedik helyezett csapat első pilótája nyert (13-as számot nem osztanak a Formula 1-ben).

Fernando Alonso nagyon jót rajtolva átvette a vezetést az első rajtokockából induló Maldonadotól, majd folyamatosan vezetett majdnem fél versenyen át. Az első három pilóta hamar leszakadt mindenki mástól, egyedül Roman Grosjeannak telt időbe legyűrni a sokáig 4. helyen autózó Rosberget. De aztán amikor sikerült, a negyedik hely onnan kezdve számára is garantált volt.

A verseny egyik kulcspillanatát a mádodik kerékcsere jelentette. Maldonadot két körrel hamarabb hozták ki, mint Alonsot, és ezzel sikerült a dél-amerikainek hét másodpercet nyernie, amivel visszavette a rajtnál elvesztett vezetést. A Ferrari ott tévedett, hogy nem reagált a Williams cseréjére, bár lehet, ezzel a még erősebb gumikopást reszkírozták volna a verseny végén.

A venezuelai innen pedig nem engedte már a Ferrarit vissza maga elé. Az utolsó cserénél Alonso ismét két körrel később jött, de már mindegy volt. Az utolsó 15 körben Maldonado kiválóan kezelte gumikopását, a spanyol nyomását is, a forgalmat is, végül magabiztosan nyert.

A két Lotus-Renault is nagyon jól teljesített, viszont a harmadik-negyedik helyen kívül több nem fért bele. Ennek tükrében elgondolkodtató, hogy okos ötlet volt-e a hátratolt három kiállásos stratégia. Valószínúleg arra alapoztak, hogy mások négyszer fognak cserélni. Ez viszont nem így történt, végül senki nem cserélt négyszer (Felipe Massán kívül, akinek azonban büntetése is volt).

Sokáig és sokaknak úgy tűnt, hogy mind a Ferrari, mind a Williams négy kiállásos taktikán van, de végül ez nem így történt, a Lotus hiába várt egy negyedik cserére az előtte haladó pilótáktól. Kimi Raikkönennek nem maradt más, megpróbált 20 másodpercet letornászni 16 kör alatt. Csak 19,5-öt tudott megoldani, végül fél másodperccel Alonso mögött végzett, egy kör kellett volna a második helyhez, és még vagy kettő a győzelemhez. De meggyőződésünk, a finn számára is foglalt már a sors egy győzelmet idénre, talán ő lesz a hatodik a hatodik nagydíjon.

Hogy hol voltak a többiek? Jó kérdés. A futottak még kategóriát végül Kamui Kobayashi nyerte, emiatt pedig ösztönösen arra gondolunk, hogy egy Sergio Perez még helyet kaphatott volna a top 5-ében, neki viszont az első körben kivágták a kerekét, onnan visszaút meg nem volt már. Lewis Hamilton 24-ről 8-ra hozta fel autóját egy eltolt két kiállásos taktikával, Vettel pedig az utolsó körökben előzött néhányat ahhoz, hogy végül hatodik legyen. Összességében az történt, amire számítottunk, a nagyok megint az ötödik helytől lefele harcoltak a pontokért.

Bár a csapatok versenyét továbbra is a Red Bull vezeti, a McLaren második, úgy gondoljuk, a Lotus harmadik helye egyre erősebb lesz, sőt, elképzelhető az is, hogy komoly esélyesek a csapat VB-címre. Ami a pilóták versenyét illeti: most Alonso és Vettel 61 ponttal vezetnek, őket Hamilton 53, Raikkönen pedig 49 ponttal követi. De ez versenyről versenyre változik. A két élen járó a pontok alig több, mint felét szerezték meg a lehetséges 120-ból.

Közben csak dugiban jegyezzük meg, hogy a RENAULT-MERCEDES-FERRARI harcban 2-2-1 lett az állás, vagyis a Renault kiegyenlített az élen.

Öt versenyben öt pilóta, öt csapat nyert eddig. A most legstabilabbnak tűnő Lotus még nem, a Sauber sem. Ha így haladnak a dolgok, arra számítunk, hogy idén összesen hét különböző csapat fog futamgyőzelmet szerezni. És ki tudja, hány pilóta.

A csapatértékeléseket frissítjük.

WILLIAMS-RENAULT (1-23)

Egy hideg, egy meleg, de a brit csapatnál egyértelműen a pohár félig tele részét nézik. A kilencvenes években zsinórban egyéni és csapatvilágbajnokságokat megnyerő istálló visszatért a győzelmi pályára, bár nem tudni, ez mátol kezdve állandósulni fog-e. A sor iróniája, hogy ismét Williams-Renaultnak hívják, mint a Mansell-Prost-Hill-Villeneuve aranykorszakban. Pastor Maldonado is levetkőzte ezzel a “bőröndös pilóta” jelzőt, és már teljes értékű, tehetséges pilótaként fog rá tekinteni a mezőny. Hiába, mikor Alonso mögül kibukott Ausztráliában, már azt jelezte, hogy tehetség akad bőven. Bruno Senna pedig nem igazán tehet kieséséért, bár amúgy rossz hétvége mögé néz egyébknt is: viszont Schumacher olyan schwunggal bontotta le Willams farát, hogy azzal már nem nagyon volt mit tenni.

FERRARI (2-15)

Felipe Massának mennie kell. Lehet, hogy néhány hellyel hátrébb végzett, mivel bokszáthajtásos büntetést kapott, viszont ezzel szemben csapattársa második helyen végzett. Azt csak sejtjük, hogy a frusztáció minden érintett félben (versenyző, istálló, drukkerek) nő, ennek a vége csak az lehet, hogy a brazil pilótát nem engedik előbb-utóbb többet vezetni. Ezzel szemben Fernando Alonso egy teljesen más Ferrarit mutatott meg. Mindenkit sikerült lazán legyűrnie a pályán, egy teljesen váratlan Williams-Renault-t leszámítva. Végig kiegyensúlyozott teljesítménye voltm, szabadedzés nyert, az időmérőn szintén – akkor még váratlanul – versenyképes harmadik időt futott. Azóta sem tudjuk, hogy kezelték a Ferrarinál a keverékeket, teljesen biztosak vagyunk, hogy Alonso a szombati idpmérőn négyszer futott gyors kört, valamelyiknek használt lágy keveréken kellett történnie, de nem tudunk rájönni, melyik. Mindenesetre bármit mondjunk a Ferrari negyedszezonos szürke teljesítményéről, Fernando Alonso vezeti a VB-t, Vettellel egyenlő pontszámmal.

LOTUS-RENAULT (3-4)

Zsinórban a második erős csapatteljesítményük, ehhez foghatót még egy másik csapat részéről sem láttunk idén, Ausztrália McLaren dominancia volt, Malaízia káosz volt, Kína Mercedes hétvége volt, Bahreint pedig a Red-Bull és a Lotus osztotta meg. Igaz, továbbra sincs idén győzelmük, viszont ez nem vesz el érdemeikből. Azt nem tudni, Kimi Raikkönen jobb helyzetben lett-e volna a Spanyol Nagydíjon, ha nem arra számít az istálló, hogy az élen járó Maldonado és Alonso még egyszer tankolni fognak, illetve ha azonos körökben cseréltek volna az első két pilótával, akkor többre vitték-e volna, mindenesetre az utolsó 14 körben 20 másodpercet ledolgozni nagy bravúr volt. Egy körön múlt a második, és még vagy három körön múlt a futamgyőzelem. Roman Grosjean ismét egy biztos futamot hozott össze, neki pedig éppen ez kellett egy kétszeres szezonkezdő nullázás után. Ráadásul a leggyorsabb kör szintén a franciáé volt, több tizedet ráverve mindenki másra. A Lotus ezzel a csapatösszesítésben egy nagyon szolid harmadik helyet foglal el, és két-három futam múlva akár a tabella vezetését is el tudjuk képzelni számukra.

SAUBER-FERRARI (5-DNF)

Inkább meghúzódva, csendesen teljesítettek a hétvégén, Sergio Perez számára pedig egy Lotus jelentette a bukástm, Grosjean ugyanis az első körben akaratlanul kivágta a mexikói kerekét, onnan kezdve hátulról kellett mindent kezdeni. Nem volt már visszaút, néhány pont még összejöhetett volna, viszont az autó is felmondta a verseny felénél a szolgálatot. Ezzel szemben Kamui Kobayashi megmutatta, hogy kell egy adott pillanatban unalomba fulladó versenyt élénkké tenni. Mind Jenson Buttont, mind Nico Rosberget igen agresszíven de mégis szabályosan előzte meg. Élvezet volt nézni a japánt, aki mintha megunta volna, hogy a nagymenők alsó pontzónában autózását a sor végéről nézze, és mindenkit legyúrt. Egyébként időben, mert ezzel el tudott annyira húzni, hogy az utolsó körökben száguldó Vettel ne érje már utol. Egy részlet azonban megmarad: az ötödik helyzetett Kobayashi hátránya a negyedik helyezett Grosjeanhoz képest 49,9 másodperc volt. A Sauber azért az élbolyhoz képest nem volt csúcson, hanem inkább a futotta még kategóriában győzött, akárcsak Rosberg Bahrainben.

RED BULL-RENAULT (6-11)

Nem világbajnok egyéni és csapatteljesítmény. Egész hétvégén egyszerűen nem volt meg a sebességük. Sebastian Vettel ugyan elszenvedett egy kisebb büntetést is a versenyben (bár a néző számára nem volt evidens, úgy tűnik a büntetés arról szólt, hogy sárga zászlós jelzés alatt a DRS-szárnya nyitva volt). A bünti nélkül sem lett volna ebből jobb eredmény, Vettel maximum egy 5. helyre lett volna esélyes. Mark Webber pedig nagyon közepeset teljesített. A gumik nem bírták a Red Bullon, pedig sok friss keveréke is volt. Vettelt megkérdezte  a német RTL a verseny végén, hogy mit tippelne egy Monacói Nagydíjra, mire az ironikus válasz az volt, hogy Timo Glock a Marussiában szerzi meg az első rajtkockát. Ennyire felborult minden a Formula 1-ben idén. A Red Bull adós marad azzal, hogy bebizonyítsa, a Bahrein-i győzelem nem véletlen volt.

MERCEDES (7-DNF)

Schumacher elbaltázta, ez egyértelmű. A DRS szárny nyitása akkora sebességet adott neki, hogy csak Senna autójának lebontásával tudott megállni. Őt helyes bünti a következő nagydíjra. Rosberg pedig szintén nem remekelt. Annyi eredményt elkönyvelhetnek a német csapatnál, hogy mindkét McLarent megelőzték (az egyik 24. helyről indult), és egy Red Bull is mögöttük maradt. Az utolsó körökben azonban Rosberg annyira gumitapadás nélkül maradt, hogy körönként négy másodpercet vesztett. Akkor kellett Vettelt is elengedje, két körrel a vége előtt, és az utolsó körben is Hamiltont csak nagy bravúrral tudta maga mögött tartani. Gyenge teljesítmény volt ez a Mercedes részéről, fényévekre a Kínai Nagydíj domináns produkciójától.

MCLAREN-MERCEDES (8-9)

Gondolkodunk, mit írjunk. Hamilton 8. helye, ami nem volt messze egy hetediktől sem, bravúrnak számít. A brit 24. helyről indult büntetését követően, csak kétyszer állt ki ellentétben mindenki mással, nagyon jól menedzselte a gumikat, lágyon is és keményen is jó tempója volt, és Jenson Button előtt végzett, aki pedig 11. helyről indult. A McLaren viszont második hétvégéjét rontja el. Igazság szerint úgy gondoljuk, ez a hétvége nem a teljesítményhiányról szólt, hanem Hamilton esetében a büntetésről, Button esetében pedig arról, hogy valamit péntek éjszaka teljesen félrefejlesztettek az autó beállításain. Button egész szombaton és vasárnap csak panaszkodott. Továbbra is úgy ítéljük, a Lotus mellett a McLaren a legerősebb csapat a mezőnyben, és a világbajnokságért ez a két csapat fog harcolni.

FORCE INDIA-MERCEDES (10-14)

Egy pontot összehoztak, és ezért Nico Hülkenbergnek Mark Webberrel kellett megharcolnia a verseny második felében. Ez elmond valamit a Red Bull erősségéről, elméletileg nem kellett volna gond legyen az előzés. A Force India ezzel nem sokat változtatott saját megítélésén az idei évben. Továbbra is úgy gondoljuk, a csapat sokat esett vissza a 2011-es évhez képest, és komolyan dolgoznia kell, hogy ne nyolcadik helyen végezzen a szezonban, ami számukra egy igen előnytelen pozíció lenne. Pal di Resta versenye nem sikerült, a skót főleg a kemény keverékű gumi teljesítménéyre panaszkodott, és a verseny végén még a Toro Rossokkal szemben is elvesztette a harcot, ez utóbbiak lágy keveréken fejezték be a versenyt.

STR-FERRARI (12-13)

Bár az elején még pontokért is versenyben voltak, a végén főképpen a kemény keverékű gumikon mutatott teljesítmény miatt ez lehetetlenné vált. Némi fejlődés mutatható ki Bahrainhez képest, viszont még mindig a mezőny kilencedik csapatának tűnnek csak.

CATERHAM-RENAULT (16-17)

Stabil versenyt futottak, és egy körben végeztek a 10. helyen levő Nico Hülkenberggel. Az elején Kovalainen tartotta még a tempót a középmezőnnyel, egy ideig Bruno Senna előtt autózott. Ezt leszámítva nem sikerül maradandót alkotniuk a pilótáknak, vbi

MARUSSIA-COSWORTH (18-DNF)

Timo Glock fejezte be a versenyt, de nyilatkozata szerint továbbra is csak 80%-on hajt, megbízhatósági gondok vannak ugyanis az autóval. Nem meggyőző.

HRT-COSWORTH (19-DNF)

Az a helyzet, hogy a HRT örülnek, hiszen az idei évben ez a legmagasabb helyezésük, amit elértek. Erre akarnak építeni. Annyit fűzünk hozzá, hogy csak egy kört kell már behozzanak a lemaradásból a Marussiáig. Karthikeyan kiesett.